bellAtristic

KÖNYVAJÁNLÓ – MKMT-s könyvek

Hári Tamás: Férfi dolgok

Málna, modellek és a fotózás, mindez tűzpirosban. Vajon mi sülhet ki ebből a sztoriból a borítója alapján? Egy olyan történet, amelyet akár hétköznapinak is nevezhetnénk bizonyos aspektusait tekintve, ha nem lenne tele olykor elképesztő, olykor vicces fordulatokkal, és ráadásul mindezt egy férfi szemszögéből megírva. Talán ez utóbbi a legnagyobb varázsa.

Eddig még nem olvastam a szerző egyetlen írását sem, de határozottan örülök, hogy ezzel kezdhettem. Nem hétköznapi már a felütése sem. Egyes szám első személyben vázolja fel a történet kiindulópontját, és ettől az embernek az lesz az érzése, hogy valami nagyon személyeset, nagy titkot tudunk meg róla. Egy meglehetősen keménynek mondható élethelyzettel indít, amelyet minden, a könyvről megtalálható linken elolvashatunk.

„Te ​mit tennél, ha egy nap arra érnél haza a munkából, hogy a nő, akit mindennél jobban szerettél, egy idegen férfival hentereg az ágyatokban?” Nehezen lehetne ennél durvább szituációt keresni az életben, de nem is törekszünk rá. Ez éppen eléggé pofon vág így, kiindulásképpen. A teljes nem értés állapotából indulunk ki. Mi a csuda vezetett ide? Nos, azért főhősünk csepegtet némi információt a házassága állapotáról, amiből azért kiderül, hogy nem lila köd lebeg már a szerelmesek feje körül, sőt, talán soha nem is lebegett. Egy elszürkült, érzelemmentes légkörben történik meg a kínos eset, amelyből hiányzik a beszélgetés és a harmónia. Legnagyobb problémaként ott lebeg a közös élet fölött, hogy a feleség nem akar gyereket, a férj pedig igen. Hogyan tovább ebben a helyzetben? Amikor egy nő még harmincon túl is fiatalnak érzi magát a gyermekvállaláshoz, és a testét félti emiatt bekövetkező változásoktól? Elhidegülés és külön utak.

Lehet azonban ezt szebben is csinálni. Már ha a feleséget nem a férje mellett érzett anyagi biztonság és a kényelem hajtja előre. Már pedig itt ez is felmerül. És akkor jöhet egy szerető, hiszen attól, hogy a férjjel már nem olyan intim a viszony, még vannak bizonyos szükségletek. Különös szála a történetnek, hogy úgy tűnik, mintha felcserélődtek volna a szerepek. A férj az, aki padlót fog a történtek után, ő az, akit hosszú időn át kell összekapargatni a környezetének, hogy újra értelmet nyerjen az élete.

Mégis. Abszolút elképzelhető egy ilyen szituáció. Az, hogy az egész regény egy férfi szemszögéből zajlik le, belelátunk a gondolataiba és az érzéseibe, szokatlan megvilágításba helyezi az eseményeket. Főhősünk végigéli az érzelmek egész tárházát, teljesen kiürül, mondhatni a béka feneke alá kerül, hogy aztán onnan szépen apránként újraépítse önmagát. Mindezt pedig teszi egy belevaló nő segítségével, aki az új szomszédja lesz. Kezdetben csak az látjuk, ahogyan főhősünket, Marcit felrázzák a legmélyebb letargiájából, aztán a történet végére arra is fény derül, hogy segítőtársa is elképesztő múltból érkezett mellé, és aztán persze megszületik köztük a nagy szerelem is, amely happy end-et kölcsönöz a történetnek.

Mindkét szereplőnk életútján akadnak tragédiák, egyikük sem dicsekedhet boldog múlttal. Talán éppen ez sodorja őket egymáshoz, hiszen csak az tudja igazán támogatni a másikat, aki pontosan tudja, mit jelent egy sorscsapás. Ahogy megismerjük az életüket, úgy válik a történet is egyre hitelesebbé, mert bár nem lennénk a helyükben, mégis nem egy ilyen történetről hallhatunk a környezetünkben vagy a médiában, bármelyik főhősünk életét szemléljük meg alaposabban.

A szerző ügyesen szövögeti úgy a szálakat, hogy a dráma és a humor éppen egyensúlyban legyen a történet során, és veszi rá az olvasót, hogy hol homlokráncoló döbbenettel, hol hangosan felnevetve kövesse a sorokat a végkifejletig.

Hári Tamás könyve sok gondolatot elindított bennem, de legfőképp azt, hogy minden helyzetből van felfelé, és nagyon szerencsés az ember, ha ebben akadnak segítőtársai és támogató környezete, s persze a kellő humorérzék sem utolsó szempont.