Vártam ezt a könyvet. Vártam, hogy olvashassam. Már csak a filmsztár személyisége miatt is. Nekem ő egyértelműen olyan színésznő, akit bármiben megnéznék. Egyszerűen lenyűgöző kisugárzása van.
Természetesség, könnyedség, egyszerűség, intelligencia, vonzó kinézet, nagyon jó példakép abban, hogy milyen szép lehet egy karcsú nő. Nagy kedvenc. Nem ismertem az élettörténetét, és nem ismertem a magánélete egyetlen részletét sem. Nem tudtam, hogy Mel Ferrer volt az első férje, és hogy a férfinak olyan személyisége volt, amilyen . (Nem akarok túl sokat spoilerezni.)
Ő is ismerős volt aztán különböző filmekből, csak nem ívelt olyan meredeken felfelé a csillaga, mint Audrey-é. A filmjeit és a munkásságát mérsékelt érdeklődés övezte.
Nagyon sok érdekességet meg lehet tudni a könyvből, ez igencsak az olvasása mellett szól. Rendkívül olvasmányos, akad bőven párbeszéd is. Azt nem tudom, mennyire hitelesen formálta meg az írónő Audrey Hepburn személyiségét, én kicsit határozottabb karakternek feltételeztem, mint ami kiderült a könyvből, már csak azért is, mert világsztár volt. Bár lehet, hogy nincs a két dolog között összefüggés.😀
Nagyon zavart azonban, hogy a könyv egészén átvonult egy jelenség. A múltból jelenbe való ugrálás. Méghozzá teljesen indokolatlanul, és oda nem illően. Próbáltam kitalálni az okát, először azt gondoltam, valami életrajzi könyvből vett vonulat, amit így akarnak kiemelni. Aztán az jutott eszembe, hogy élőbbé, színesebbé akarják tenni a történet cselekményét. Bárhogyan is legyen, számomra egyik sem sikerült. Másképp kellett volna kiemelni ezeket a részeket.
Volt olyan is, ahol nem volt jó a szórend vagy a szóhasználat. Ez egy kicsit rontott az élményen. Itt jegyzem meg, nem először merül fel bennem, hogy az utóbbi években németről magyarra fordított könyveket először inkább eredetiben kellene olvasnom, csak aztán talán fordításban, mert jobb az élmény. Az angolról magyarra fordított műveknél kevesebb negatív tapasztalatom van. Talán elviszi a fordítókat a német szórend, nem tudom.
Ettől a néhány észrevételtől eltekintve azonban nagyon érdekes életrajzi mű, és érezhető rajta, hogy az írónőnek valóban szívügye volt, hogy aránylag átfogó képet adjon Audrey kivételes egyéniségéről. A sok szerelmi csalódás után a történet megnyugtatóan és szívet melengetően talál nyugvópontra, akár egy szép nyári naplemente. A színésznő törékeny alkatának és mégis szívós munkabírásának, valamint a jó ügyek iránti elhivatottágának felel meg életútja vége is, de ezt már olvassa el mindenki tetszése szerint.
Még egy utolsó fotó, csak mert a borítón nem maga a színésznő szerepel.😉
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése