bellAtristic

 

Íme egy újabb sokat ígérő regény. A címe alapján mindenképpen. Ki ne hallotta volna már ezt a nevet? Savoy. Híres, mint a Hilton, és még sorolhatnám. 

Tulajdonképpen egész sokrétűen nyerünk bepillantást a hotel mindennapjaiba, légkörébe, vendégei közé. Valóban nemzetközi, rendkívül igényes, csúcskategóriás. A tulajdonosról is kapunk információkat, amelyek alapján érthető a minőségi szuperlatívusz, nem is várnánk mást egy ilyen embertől. 

A Savoy család felemelkedése. Alig vártam, hogy belekezdjek. A világ leghíresebb szállodájának története. Lehet, kicsit unalmas lesz, de a mégiscsak a Savoy, ezért kibírom a lapos részeket.

Hát azok nem voltak benne. Érdekes, izgalmas, néhol rejtélyes. Egyre több helyen rejtélyes. Örökösök, akik nem veszekszenek a vagyonon. Milyen szép! Egy alkalmas örökösnő, aki nem akar egy gazdag és híres szállodatulajdonos helyébe lépni, hanem írónő akar lenni. Mennyire megértem!😃

Gyönyörű, romantikus szerelmi szálak, nem várt fordulatok, kaland.

Akad azonban néhány észrevétel, ahogy haladunk előrefelé. Kezdem nem érteni, miért az a címe a regénynek, ami. Nem erről szól. Ez egy krimi. Színtisztán. Ez nem egy család felemelkedése, és végképp nem a szálloda története. 

Ezúttal nem a gépelési és egyéb hibák vonták magukra a figyelmemet. Jóllehet, érteni vélem, mitől sikerlistás, csak éppen némiképp becsapva érzem magam. Mást vártam, vagyis mást IS vártam. Nem baj az, hogy krimi is van benne, mert attól csak érdekesebb, csak éppen a fővonulat igen kevés jelentőséget kap. 

Hozzáteszem,  nem szoktam krimiket olvasni, nem tudom, mennyire számít ez a cselekményszál jónak, hagytam magam vezetni, hogy kb. a regény felénél vagy az után derüljön ki, ki itt a rosszfiú vagy lány. Az is zavart némiképp, hogy nem derült rá egyértelműen fény, az Olvasó megtudja, és ebben kimerül a sztori, nem csattan a bilincs a valódi bűnösökön. Fura volt, mert vártam volna. Éppen ellenkezőleg: a rosszak a regény befejezése után is dicsfényben tündökölnek. 

Azt sem tudjuk meg, mi lett később a tulajjal, valahogy szétesik, elmosódik a végére az egész. Ettől függetlenül tőlem szokatlan módon 3 nap alatt végeztem vele (ami máskor egy hét is van). 

Nos, talán majd a folytatásban több infót kapunk. Mert hogy az is van. Ez az utolsó oldalon derül ki, a borítón, ahol már ott van a következő kötet borítója. Sorsdöntő évek. Hát majd meglátjuk.